Mindenkinek vannak.
Tervezés (pénzügyi megközelítésből).
Mindenki azt hiszi, tudja, hogyan kell.
Sokan ("szakemberek") valóban tudnak is.
Mégis milyen kevesen vannak azok, akik felett nem "elrepül az idő", hanem dinamikusan haladnak is a céljaik felé.
Akiknek "épül az élete".
Mert ugye - a tervek sem, a tervezés sem igazán ér sokat, ha nem társul mellé cselekvés.
És ez az igazán nehéz.
"olyan sok mindent kell tenni".
Saját magamon veszem észre, hogy ami "régen ment magától" (nálam a munka), az ma folyamatos küzdelem az idővel - mert megváltoztak a körülmények (lett család).
A hétköznapokban ott van a
- bevásárlás,
- a háztartás,
- a pénzkereset,
- a gyerek,
- a gyerek sulis menedzselése,
- a szülők/nagyszülők,
- a párkapcsolat (!),
- a felújítás,
- a kocsi karbantartása...
(És akkor az "énidőről" nem beszéltem, a párkapcsolatnak szentelt "mi-időről" - nem MI-idő! ;) :P - meg nem beszéltem eleget.)
Ezek közé kell beférnie még ezer dolognak - és azok mellé pedig a tudatosságunk feladatainak.
A pénzügyi tervezésünknek, az intellektuális önfejlesztésnek, a spirituális-/pszichológiai "ön-fejlesztésünknek", a pihenésnek...
Csoda, ha a legtöbben valahol a felsorolás közepe után bedőlnek az ágyba este, és
- a párkapcsolatuk romokban (vagy nincs is),
- az önfejlesztéstől libabőrösek lesznek,
- az "énidő" és a "mi-idő" hallatán a reakciójuk:
Nem csoda.
A kérdés nem is ez, hanem, hogy van-e alternatíva?
Van.
Tudom, ez így túl masszív, túl rövid, túl kategorikus.
De hidd el - lassan 20 év tanácsadói tapasztalatával, és 40+ év saját hibáinak a tapasztalataival mondom, hogy van.
Mind az egyensúly megteremtésére, mind az önfejlesztésre, és a pénzügyi fejlődésre is igaz.
Figyelj - a titok jön!
Engedni kell.
Képtelenség mindent kézben tartani - aki erőlteti, csak az egyes elemek rovására ér el "sikert" (igazából nem ér el, max. részsikert, de ugye - milyen áron...?)
Hitelesen csak a pénzügyi (ön-)fejlődésről, az ahhoz vezető útról beszélhetek, hiszen nem vagyok se guru, se coach, se egyéb - ezért innentől mindent elsődlegesen az anyagi fejlődésünk mikéntjeként kell értelmezni.
Tehát - engedni kell.
Engedni, hogy segítsen, aki az adott területen otthon van.
Engedni, hogy amit lehet, automatizáljatok az életetekben.
Igen, a gyarapodás is lehet automatikus.
A megfelelő rutinok bevezetésével, és követésével elérhető, hogy ne a hétköznapi rohanást terheld ismétlődő plusz döntési helyzetekkel.
Ez a legnagyobb kockázat - a "döntési fáradtság".
(Amikor az agyunk rövid idő alatt kényszerül sok döntést meghozni, stresszt él át. Ez hormonális változást okoz, aminek a hatására a logikus gondolkodás háttérbe szorul, az agyunk mindenek felett az egyszerűsítésre kezd törekedni, és ilyenkor hozzuk az anyagilag legrosszabb ("de egyszerű") döntéseinket.)
Sokan azt hiszik, hogy bevétel-kiadás-mérleget vezetni unalmas, és felesleges, "hiszen tudom, mire költök".
A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a legtöbb családban súlyos tízezrek folynak el havonta "kézen-közön". Mérleget pedig egyszer kell csinálni, és megvan egy kis odafigyelés árán. Akár mobilapplikációval (hogy értelme is legyen a nyomogatásnak).
Sokan ekézik a rendszeres megtakarítások között az UL-, vagy unit linked (azaz befektetési egységekhez kötött) biztosításokat, pedig
- megvalósítják Exupery tanácsát ("Uram, taníts meg a kis lépések művészetére!")
- tőke nélkül, kisebb összeggel is elindíthatóak (nem úgy, mint "a befektetések királya" (irónia volt, és az ingatlanra gondoltam)
- nevelnek a hosszabb távú gondolkodásra (ezt szokták felróni "rugalmatlanságként", pedig ésszel használva tudnak rugalmasak is lenni)
- és érdekes módon lehet velük banki-/ állampapír-hozamokat felülteljesíteni (azaz jó hozamot elérni).
Nem mellesleg nem igazán van - hasonló kockázatú - alternatívájuk.
Az állampapírok / banki lekötések csak pár éves ciklusig jövedelmezőek a statisztika szerint.
20 éves távlatban, jó ha 2-3 olyan alkalom van, amikor érdemleges kamatot lehet kapni, 1-2 évig.
A lakástakarékok hozama stabil, csak nem túl magas. Nem lehet velük igazodni sem a tervezett felhasználás idejéhez (nem lehet hozamszintet válogatni, csak a futamidők között dönthetsz, a kamatuk csak kevés, vagy még kevesebb lehet), sem az egyén kockázatvállalási hajlandóságához (=profit-várakozásaihoz).
Direkt részvénybefektetés, vagy "kriptózás" az emberek 90%-ának nem való, mert "vagy idegzetük nincs hozzá, vagy tudásuk sem".
Az ingatlanozáshoz tőke kell, a vállalkozáshoz bátorság, stressztűrés és tanulás (pont, mint a tőzsdéhez).
És kb. kifogytunk a lehetőségekből.
Sokan azt hiszik, "priorizálnak", amikor azt mondják, "előbb a konyha felújítása", "előbb a hitel kifizetése", stb.
Pedig csak a lineáris megvalósítás csapdájába sétálnak, azaz minden céljukat rövidtávon, a legnagyobb erőfeszítés/legnagyobb havi ráfordítás/legnagyobb hitel mellett valósítják meg.
Sokan azt hiszik, "nem tudok megtakarítani".
Pedig az igazság, hogy nem tanultak meg megtakarítani.
De tanulni mindig lehet.
Kis lépésekkel, következetességgel lehet megvált(ozt)a(t)ni a világot.
Tudom, tömény lett, és csak (egy) három kép volt benne - bocsi!
Én vagyok az Y, aki X-ként gondolkodik, Z-k és Alfák világában próbál Z-knek, és Alfáknak (is) segíteni, és még öregnek is érzi magát ahhoz, hogy menő videós tartalomgyártó legyen belőle. (respect: Pamkutyáék ;) )
Ezzel együtt, ha megszólít a téma, utolérhetsz - "hátha élőben más". :D
Kapcsolódó témáról írtam korábban itt, és itt is.