Valami lehet a levegőben...
Az utóbbi hetekben zsinórban futottam össze ügyfeleknél vérlázító esetekkel.
Értékesítő vagyok. Naponta találkozom "először" emberekkel, új arcokkal. Naponta kell elérnem, hogy azt a bizonyos kezdőcsomagot megszavazzák bizalomból nekem, és a mögöttem álló cégnek.
Hiszen minden emberi kapcsolat alapja a bizalom.
Ahhoz, hogy időt szánjunk egy új együttműködésre, ahhoz, hogy őszintén beszéljünk egymással akár csak olyan témákról, amiket alapból családon belül beszélünk meg - még talán a barátokkal is csak töredékeket osztunk meg -, pláne ahhoz, hogy számokban beszéljünk jövedelmekről, a boldogságunkhoz hiányzó összegekről...
Erről szól a munkám, tehát bizalom nélkül nincs esélyem segíteni, dolgozni. Kezdetben ez megelőlegzett bizalom.
(Nyilván részemről is - hiszen ha egy leendő ügyfél nem őszinte, akkor a számára kidolgozott, elmondásán alapuló megoldás eleve kudarcra van ítélve, vagyis hiába tettünk bele időt és energiát a munkatársaimmal, gyakorlatilag "kidobott idő-energia" volt.)
És ez így van valamennyi közvetítői irányzat (ügynökök és brókerek, függők és függetlenek) esetén.
A bizalommal pedig - mint mindennel - lehet élni, és visszaélni.
Két friss tapasztalatot fogok megosztani - talán inkább csak, hogy magamon könnyítsek azzal, hogy "kiírom" magamból. (Nézzétek el nekem.)
1. Áldott jó lélek (új) Ügyfél, ötvenkét éves férfiember. Hívjuk Józsefnek!
Szereti a túrákat, jár is a zöldbe sokat, két családos nagylánya van. Négy éve megkereste egy ügynök (egy pénzintézet direktmunkatársa), nevezzük Ágnesnek.
Ágnes nagyon kedves, megnyerő hölgy, és /
Átbeszélte a nyugdíjproblémát Józseffel, aki megértette a téma komolyságát, és a beszélgetés lényegi üzenetét:
"Ha nem halmozol fel aktív időszakodban, aktivitásod elvesztésének pillanatában éhen fogsz dögleni..."
El is indított egy nyugdíjprogramot Ágnes segítségével 2009-ben.
Ágnes, mint
Találkoztak is, majd hogy-hogynem, elindult egy újabb, modernebb megtakarítási szerződés, ugyancsak nyugdíjcélra, Józsefnek szánva. 2012-őt írunk ekkor.
Hasonló előzményekkel ezt megismételve ismét eljött Ágnes, aki elmondta /
Mire találkoztunk, József az alábbi mérleggel rendelkezett:
- 2009 óta fizetett nyugdíjcélú befektetési egységekhez kötött biztosítási megtakarítás - értékkövetéssel eddigre 29 000 Ft/hó összeggel
- 2012 óta fizetett nyugdíjcélú befektetési egységekhez kötött biztosítási megtakarítás - értékkövetéssel eddigre 16 000 Ft/hó összeggel
- 2013 óta fizetett nyugdíjcélú befektetési egységekhez kötött biztosítási megtakarítás 15 000 Ft/hó összeggel
- 2014 januárja fizetett nyugdíjcélú befektetési egységekhez kötött biztosítási megtakarítás 10 000 Ft/hó összeggel
Egyéb változás: munkahelyváltás 2013 elején, jövedelem csökkent 98 000 Ft/hó mértékig.
Ha kicsit is gyanakvó vagy, legalább összeadtad: 70 000 Ft nyugdíjcélú megtakarítás, 98 000 Ft bevétel per hó.
Neked sem jött ki a negyvenhétezer...?
Összességében:
1. Biztosítási megtakarítást nem kötünk 10 év körülre, mert csak hosszabb távon van esélye "kitermelni a költségeket". (Kötöszködőknek: számos változótól függően.)
2. Ágnes mindjárt négyet is kötött Józsefnek, egyre rövidebb lejárattal, amiből következően fajlagosan egyre drágábbá váló szerződésekkel /
3. A négy szerződésből az utóbbi három ugyanaz a termék.
(Magyarabbul: még csak rá se lehetett volna fogni, hogy "jobb a szolgáltatás, jobb a mögöttes befektetés", vagy bármi.)
4. 2014. január elseje óta a jogszabálynak (SZJA tv. VIII. fejezet 44/C §) megfelelő nyugdíjbiztosítások után évi 20%, max. 130 000 Ft új adó-visszatérítést lehet elhozni állambácsitól.
Noha az érintett pénzintézet is rendelkezik megfelelő termékkel, az Ágnes által Józsefnek megkötött két módozat (1+3 db szerződés) egyike sem felel meg a jogszabálynak.
(Ugyanis a jogszabály maximalizálja a megfelelő módozatok költségtartalmát, vagyis kisebb rájuk a jutalék...)
5. Az utóbb kötött három (azonos módozatú) szerződés rendelkezik ingyenes árfolyam-figyelő szolgáltatással. (Az egyik legfejlettebbel a piacon.)
József egyik szerződése mellé sem került beállításra /
6. Az érintett pénzintézet több eszközalapja kétszámjegyű hozamot ért el az elmúlt évben. Ágnes természetesen /
(Magyarabbul: 10% felett is lehetett volna hozama az ügyfélnek.)
Ágnes tehát egy zsák pénzt /
Nem hittem a szememnek.
Mikor hozzávetőlegesen kalkuláltuk, mekkora pluszköltséget fizetett ki József azért, mert nem értett a pénzügyekhez. Mert jóhiszeműen viszonyult valakihez, akiről semmi előzetes ismerete/tapasztalata nem volt.
És ezzel azt hiszem, mindent elmondtam.
Sokan azt hiszik, hogy a tanácsadójukat szakmai tudása, a befektetési piacon szerzett tapasztalata emeli az átlag fölé.
Persze - a számok világában, a gazdaságban, a hétköznapi életünkben szakértelem és tapasztalat nélkül nehéz eredményeket elérni - ha nem értünk a pénzügyekhez, gyakorlatilag a lehetetlennel határos.
(Hiszen a pénzünket csak a pénzpiacon keresztül tudjuk kezelni, a piaci szereplők (bankok, biztosítók, pénztárak) nagy része pedig nem egyszerűen a saját érdekét helyezi a miénk elé, hanem igyekszik kihasználni az információ- és ismerethiányból fakadó hátrányos helyzetünket.)
Én vallom, hogy a bizalmat kezdetben ki kell vívni a tudásunkkal, majd évek alatt meg kell szolgálni a hozzáállásunkkal.*
Talán a fenti történet jól példázza, hogy egy közvetítő-tanácsadó megválasztásánál a szakmai tudás mellett legalább olyan fontos (ha nem fontosabb) a referencia.
Mert a szakmai elkötelezettség, az etikus magatartás csak idővel mutatkozik meg - ha van egy ajánló, aki véleményét, első tapasztalatait megoszthatja velünk, segíthet, hogy megalapozottabban előlegezzünk meg bizalmat.
* A bejegyzés szerzője maga is független közvetítő-tanácsadóként él és dolgozik. Új ügyfelekhez elégedett, régi ügyfelek ajánlása útján jut. Célja a vállalata cégfilozófiájával összhangban évtizedeken át egy-egy család mellé állni, vállalva nem csak a szerződések kiválasztását, de a velük elért eredmények felelősségét is évek múltán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése