2015. január 28., szerda

Misszió



Személyes misszió, küldetésnyilatkozat


A cég alapfilozófiája: „Öngondoskodásra tanítani Ügyfeleinket értékálló pénzzel.”
Lefordítva – az eladósodott társadalmunk fejlődésre nyitott tagjait segíteni megtakarítókká válni.

Jómagam hiszem, hogy mindannyiunk személyre szabott feladattal született erre a világra. Mindig is elhivatást éreztem aziránt, hogy pozitív változások formájában hagyjak nyomot a világban. 2008-ban találkoztam a Vállalattal, és ismerkedtem meg az alapítók és az itt dolgozók víziójával.

Hetedik éve dolgozom a szakmában, az MPK Zrt-nél. Hét év alatt a magyar családoknál tapasztaltak, a szakmai konferenciákon, oktatásokon elhangzott gazdasági, társadalmi témájú előadások hatására fokozatosan ismertem fel, milyen sokrétű, és milyen átfogó, nagyléptékű változások megvalósítására nyílik lehetőségünk a munkánk révén – amennyiben felvesszük a kesztyűt, felvállaljuk a társadalmi szerepet és a vele járó felelősséget is.

  1. Pozitív hatás a munkaerőpiacra, munkahelyek teremtése, meglévő munkahelyek megőrzése révén

    Mind az MPK ZRT-hez felvételt nyerő új munkatársak elhelyezkedése révén, mind vállalati ügyfeleink versenyképességének javítása, így alkalmazottaik munkahelyei megerősítése révén.
    Lehetőséget biztosítunk mindazok számára munkatársaink soraiban, akik nyitottak a fejlődésre, képesek és hajlandóak saját korlátaik felismerésére és meghaladásukért tanulni, dolgozni is hajlandóak.

    Kitűzött célunk átlépni a 10 000 fős munkatársi létszámot, ezáltal az ország meghatározó - társadalomformáló - nagyvállalatává fejlődni.

  2. Szemléletformálás, pénzügyi kultúra terjesztése

    Mindenki tudja, hogy a „most kapd meg” filozófiáját követve – hitelből vásárolva fogyasztási cikkeket – két-háromszoros áron vesszük meg vágyunk tárgyát.
    Mégis a legtöbben még a luxusfogyasztásukat (TV, autó, utazás, stb.) is hitelből finanszírozzák – miközben pozitív kamatáramlást eredményező megtakarításokkal, befektetésekkel nem rendelkeznek.

    Lassan a csapból is az folyik, hogy a gyerekeink oktatásától a nyugdíjunkig mindenben csak magunkra számíthatunk, a  lakosság rendszeres megtakarítási állománya mégis jelentősen elmarad az EU átlagától, és a meglévő megtakarításoknak is a jelentős része banki pár százalékos lekötésekben pihen.

    Kitűzött célunk elérni ügyfeleinknél, hogy átgondolt cash-flow-val, megfontoltan felépített pénzügyi háttérrel rendelkezzenek, így képesek legyenek alkalmazkodni egy váratlan munkahelyváltáshoz, a költségeik-, hiteltörlesztőik megnövekedéséhez anélkül, hogy adósságspirálba kényszerülnének, vagy fel kellene adniuk a céljaikat.

  3. A jövő értelmiségi rétege – a szabad választás lehetősége

    Kitűzött célunk a munkánk révén megteremtett anyagi biztonság segítségével nyugodtabb családi környezetet teremteni ügyfeleink gyermekei számára. Ezáltal hozzájárulni, hogy szüleik több időt tudjanak velük tölteni, sikerrel adják át értékrendjüket, neveljenek kiegyensúlyozott, magabiztos emberpalántákat belőlük.

    Törekvésünk, hogy minden gyermek számára a születését követő első évben induljon dedikált megtakarítás, amelyből majdani tanulmányai finanszírozhatóak lesznek, hogy azon a ponton, ahol a világnak ki kellene tárulnia egy gyermek előtt (szakma-, főiskola-, egyetemválasztás), valóban választása legyen, és ne a család anyagi korlátai határozzák meg a jövő generáció munkában töltött 50-60 évét.
    Ezáltal szélesebb látókörhöz, több tapasztalathoz, versenyképesebb tudáshoz, jobb munkaerő-piaci helyzethez – összességében boldogabb élethez kívánjuk segíteni ügyfeleink gyermekeit, a jövő letéteményeseit.


  4. Öngondoskodás – nyugdíj

    Egyre inkább tisztul a kép, már ami az időskori ellátások kérdését, az állami szerepvállalás korlátait illeti. Határozott törekvésünk hozzásegíteni ügyfeleinket, hogy elinduljanak az anyagi függetlenség felé vezető úton, hogy elkezdjék megteremteni visszavonulásuk anyagi alapjait.

    A nyugati világ több-kevesebb eredménnyel működő modelljei tanúsága szerint idő kérdése csupán, hogy a munkáltatói nyugdíj-megtakarítások rendszerét hazánk is kiépítse valamilyen formában. Célunk ezen munkában meghatározó, mondhatni úttörő szerepet vállalni.

  5. Az egészségügyi rendszer finanszírozása, a teljes összeomlás elkerülése

    Ugyancsak köztudomású ma már, hogy az állami egészségügy finanszírozási oldalról gyakorlatilag csődben van. A várólisták, az orvos-elvándorlás, a botrányos kórházi elhelyezések, kórházösszevonások mind ennek jelei.

    Hisszük, hogy ha megteremtjük az ellátások költségeit megfizetni képes széles társadalmi réteget, az megoldást jelent majd a rendszer alapproblémáira.
    Ezért jelentős energiákat fektetünk ügyfeleink munkaerő-védelmének átgondolt, testre szabott megteremtésébe, valamint  a vállalati egészségbiztosítások elterjesztésébe, azok előnyeinek megismertetésébe céges ügyfeleink körében.

  6. Gazdaságélénkítés

    A világválság negatív hatásaként értelmezhető, hogy az ész nélküli eladósodás után átestünk a ló túloldalára, és olyan mértékben kerültük a hiteleket, amely már inkább a gazdaság kárára vált, sem mint hasznos lett volna.

    Hiszünk abban, hogy a megfontolt hitelezés eredményes eszköz egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedési pálya eléréséhez, és az azon való megmaradáshoz. A tudatos pénzügyi tervezés, a banki szolgáltatók és Ügyfeleink közti világos kommunikáció járható utat teremt, hogy mindkét fél számára előnyös együttműködést jelentsenek a jövőben a hitelszerződések.

  7. Demográfia, gyermekvállalás

    Az előbbiekben felsoroltak révén határozott célunk olyan társadalmi-, szociális- és gazdasági feltételek megteremtéséhez hozzájárulni, amelyekre pozitív várakozásokkal nézhetnek a családot alapító fiatalok. Törekvésünk elérni, hogy tudatos tervezéssel, racionális döntések mentén merjenek két-három gyermeket is vállalni akár, így fordítva vissza – évtizedes kitartó munkával – a népességfogyás trendjét, biztosítva a magyar nemzet fennmaradását, a magyar szellemi-, genetikai értékek megőrzését a jövő számára.


Hiszünk egy fejlődő, gyarapodó Magyar Köztársaság újraépítésében, a win-win („győztes-győztes”, „fair trade”) típusú gazdasági kapcsolatok sikerességében, a közösségért, a közös jövőért való kitartó, áldozatos munkában.

Kitűzött céljaink mellett kitartunk, azokat sikerre visszük,  s közben így valódi társadalomformáló vállalattá fejlődünk.




                                                                                                       Pocsai Imre
                                                                                                          Szakmai konzulens, MPK Zrt

Budapest, 2015.01.20.

2015. január 2., péntek

"Hit-el", avagy többet ésszel, mint ész nélkül...*




Ma, ha valaki azt a szót hallja, hogy "hitel", valamilyen negatív jelentéstartalmú fogalom dereng fel előtte.

"Rohadék bankok", "a devizahitelesek kálváriája", meg különböző összeesküvés-elméletek, stb.



Magam sem vagyok hitelpárti, vagyis inkább azt mondom, hogy inkább vagyok a megtakarításokból finanszírozott vágyak híve, mint a hitelezésé.


Ma mégis azt járom körül, miért lenne kár átesnünk a ló túloldalára, és gyökerestül máglyára vetni, totálisan elzárkózni és kiirtani a hitelnek még a gondolatát is az életünkből.


>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>


Ahogyan nem a biciklit okoljuk, mikor a gyerekünk figyelmetlenül az árokban köt ki vele, valahogy így kellene szemlélnünk a hiteleket is.

(Persze nem a gagyi teszkós biciklikre, a rosszul összerakott, vagy össze-sem-rakott biciklikre gondolok, hanem arra a "bicikli-fogalomra", amit eredetileg értünk alatta.
És amivel ugyanúgy lehet árokban landolni, mint egy teszkóssal.)


Tehát a hitel: eszköz.

Eszköz, hogy hamarabb valósítsak meg egy kitűzött célt.

Az idő a legdrágább kincsünk - így ha időt akarok nyerni, bizony meg kell fizetnem az árát.

Tehát a hitel: drága.

Drága, ezért nem veszünk meg minden csip-csup luxushülyeséget hitelre.


Az is köztudott, hogy a hitel nem egy kétsoros firkálmány, valami sajtpapíron.
Általában hosszabb távú kötelezettségvállalást, komoly összegek kölcsön-használatát takarja.

Az is értelemszerű, hogy aki sokat foglalkozik hitelekkel (bank, hitelbróker), jobban fogja érteni, ismerni, mint aki életében egyszer-kétszer foglalkozik vele (adós).
S mivel a gerinc - az erkölcsi - nem szériafelszereltség ma már, egyesek az információtöbbletből származó előnyüket mások kárára használhatják fel.

Tehát a hitel: bonyolult.

Bonyolult, ezért nem érdemes a saját fejünk után menni, ha hitelt akarunk felhasználni egy célunk eléréséhez.



Ugyanakkor mindezek ellenére hasznos eszköz lehet!


Vegyünk egy egyszerű példát!

Emberünk - nevezzük Gézának - családapa.
Gyerekekkel, feleséggel tisztes alkalmazotti fizetéssel.

Szeretne a feleségével még egy kistestvért, vagy akár kettőt - mi is szurkolunk nekik, hiszen a srácaik fizetik majd a nyugdíjunkat -, de hát nem férnek el a mostani kecóban - kéne minimum még egy szoba, vagy két fél...!

Géza túlórázik már most is, a felesége otthon a gyerekekkel. Nevelni is kell az istenadtákat, meg rendet rakni utánuk, satöbbi.

Szóval plusz bevételre a példánkban szereplő családnál (szakmaváltás nélkül) nincs mód - arra pedig nem érettek meg még a családfenntartók.

Így Géza ugyan álmodozik már egy ideje a két plusz félszobáról, de csak csigatempóban haladnak a tőkefelhalmozással...


Matematika szerint 10 év múlva lesz elegendő pénzük a költözésre.


Mit nem csinál most Géza?

1. Nem fogja felfuttatni az ingatlanárakat a keresleti piacra való belépésével - ez már biztos!
"Majd 10 év múlva!"

2. Nem költözik, vagyis nem költ lakásfelújításra sem egy ideig (a jelenlegire nem kell még) - azaz arcátlan módon nem ad munkát a pangó építőiparnak.

3. Nem költözik, vagyis a fuvarozókat sem támogatja megrendelésével - semmit sem tesz egy csomó munkahely megóvásáért!

4. Nem költözik, ezért nem vásárol új kiságyat, se könyvespolcot, se semmi ilyesmit - elhúzódó válságba taszítva a hazai bútorkereskedelmet.

5. És végül - bár nem utolsó sorban - nem vállalja a kistesókat, lefordítva semmit sem tesz a Mi (a Te meg az Én) nyugdíjas éveink anyagi fedezéséért!


Innen nézve Gézánk nem nevezhető egy felelős állampolgárnak, igaz...?

Természetesen csak viccelek - de a lényeget azt hiszem látjátok!


Amennyiben Géza ésszel vesz fel hitelt, hamarabb költözik - a gazdaság számos szorgos hangyáját mozgatja meg ezzel a projektjével, sokaknak ad munkát, ezáltal adóbevételeket generál az Államnak is - ráadásul a család harmóniája (meg a Mi nyugdíjunk) sem borul: jöhetnek a kistesók...!



Persze csak akkor, ha feltételezem, hogy Géza megfontoltan hozott döntést - vagyis a törlesztő részletek mellé bekalkulálta az életbiztosításuk árát, az előtörlesztésre szánt megtakarítást - és a költözéskor nem nullázta le a vésztartalékukat (sőt megemelte az összegét a törlesztés pluszkockázata miatt).


Összességében, hogyha a havi megtakarítási képességünkből indulunk ki, és a különböző rövid-, közép- és hosszútávú terveinkre (a "muszáj megoldani" kategória is ide tartozik, mint a nyugdíj) szánt összegek mellett kalkulálunk a fentiek szerint hiteltörlesztőt (vállalható terhet), úgy meg tudjuk őrizni a költségvetésünk rugalmasságát, felelősen döntünk és nem tesszük ki anyagi kockázatnak a családunkat.

Ugyanakkor hozzájárulunk a gazdaság élénkítéséhez - jobban, mint a politikusaink, a hangzatos szózataikkal...



Hol a hiba Magyarországon - miért csúsztunk nemzetszinten adósságcsapdába?

Mert luxuscikkeket is hitelből vásárolunk sokan.
Bedőlünk a reklámoknak, amelyek már a karácsonyi ajándékozás szokását is kiforgatják és felhasználják arra, hogy ami 100 Ft-unkba kerülne, azt 120-150 Ft-ért vegyük meg.

Pedig a mondás örökérvényű!

"Addig nyújtózz, amíg a takaród ér!"


Persze mindenki maga döntheti el, kiket követ szívesen - azok útját, akik fizetik a hiteltörlesztőiket, ám évek óta nem tudnak mellettük félretenni, így a legértékesebbet veszítik el (az IDEJÜKET), vagy azokat, akiket nagy általánosságban szidni (jobb esetben csak irigyelni) szoktak - azokat, akik gyarapodnak évről-évre.

A "Gazdagokat".


Zárógondolatként egy fogalompontosítást és egy életelvet engedj meg megosztanom ezzel kapcsolatban:

"Nem az a gazdag, akinek ma sok pénze van, hanem akinek a bevételei magasabbak, mint az elvárásai."
(Robert T. Kyosaki)

"Ha ma megteszed, amit más nem, holnap megengedheted magadnak, amit más nem."
(Zig Ziglar)


Összefoglalva:

A fókusz a cash-flow-don, a bevétel-kiadásmérlegeden legyen - és ne felejtsd el: ennek egyenlege csak pozitív lehet!
(Mínusz két forintért nem kapsz semmit! Mindig legyen megtakarításod, még ha csak "aprópénznek" tűnik is!)

Élj a hitel nyújtotta lehetőségekkel, csak ne menj a saját fejed után! Kérj segítséget!

Mert aki térképpel indul útnak, jobb eséllyel ér célba, mintha nélküle vág neki!








* A bejegyzés szerzője hetedik éve dolgozik független tanácsadóként magyar cégnél, magyar családok mellett azzal a céllal, hogy anyagi jellegű döntéseiket évek múltán se kelljen megbánniuk.