Újabb cikk (
Korábban már megírtam, mi a fenntartásom a döntéstámogatást "megspóroló" megoldásokkal a pénzpiacon.
Hadd elevenítsem fel, miért tartom inkorrektnek azt a "jövőbemutató" megoldást!
Amikor a biztosítási piacról beszélgetünk, egy csomóan tudnak idézni saját, vagy az ismerősi körből származó negatív tapasztalatot biztosításokkal kapcsolatban.
"Nem fizettek", "buktunk vele", satöbbi.
Immár 11 éves pályafutásom alatt számos gyakorlati példával találkoztam:
- az esetek egy jelentős részét azok képezték, ahol az ügyfél nem tudta/értette, mit köt ("nem foglalkozott vele érdemben"; akart valamit, de rossz eszközt választott);
- a másik nagy csoportban voltak, akiknek "azt mondták, hogy jó lesz" (hiányos-, vagy egyenesen rosszhiszemű tájékoztatást kaptak az üzletkötőtől).
(Hadd emeljem ki rögtön - a pénzintézetet / biztosítót nem szabad összekeverni a képviseletében eljáró személlyel! A legtöbb esetben az egyénen (ügynökön) múlt a gondatlan munkavégzés, vagy a rosszhiszeműség - nem a biztosítón.)
Na most, ha tudjuk, hogy milyen sok hibás döntés született a múltban úgy, hogy volt kit kérdezni (élő ember), akkor a kérdésem, miért várjuk, hogy most majd egycsapásra nem lesznek rosszul megkötött szerződések, ha nem lesz kit kérdezni...?
Leülök a gép elé, és "összeállítom magamnak".
1. Mi alapján...?
Ha tudom, mire van szükségem, miért nincs még megoldva?
Ha tudnánk magunktól, hogy mekkora a kieső jövedelmünk, vagy mik a leggyakoribb kockázatok (bekövetkező káresemények), netán tudnánk objektíven dönteni anyagi kérdésekben, akkor fele ennyit nem kellene beszélgetnünk az ügyfeleinkkel ezekről a témákról!
Egyszerűen sorolnák, hogy "ebből ennyit, abból annyit kérek" - és megalapozott számokat sorolnának.
Mint a piacon, a zöldségesnél, vagy a hentesnél.
Csakhogy a pénzügyi kérdések, egy-egy család anyagi helyzete, a céljaikhoz vezető lehetséges utak és azok buktatói kicsit bonyolultabbak, mint egy finom ebéd receptje...
2. Honnan informálódom, ha valami nem egyértelmű?
- internetről? (forrásbiztonság? marketing?)
- szerződéses feltételekből?
A világháló tele van - magam is sokszor belefutok - dezinformációval, és marketingrizsával. Hányan vannak, akik szánnak rá időt és tudják is, hogyan derítsék ki az egyes hírek, információk eredetét, értékeljék a megbízhatóságukat?
Egy biztosítási szerződés kapcsán a biztos forrást mindig is az általános- és különös biztosítási feltételek jelentették.
Igen, az a szolid 150-200 oldal, ami éppen
a fogyasztóvédelem érdekében 150-200 oldal.
Ha azonban tudjuk, hogy a világtörténelem tapasztalata szerint ezt csak akkor vesszük elő böngészésre, mikor a baj már bekövetkezett, vagy pénz kellene a szerződésből - akkor miért hisszük, hogy ha nincs akit kérdezzek*, akkor majd most előre fogom olvasgatni...?!
* ("Emmát", az MI-t hadd ne soroljam ide! Biztos van olyan okos, mint az egyik nagy mobilszolgáltató MI-je, aki mindig megköszöni, hogy segítettem tanulni neki - csak épp szét..sz az ideg, mire túljutok rajta, mert elrabolt plusz 2-3 percet hívásonként -, de mire egy MI képes lesz úgy elemezni és mérlegelni egy adott személy, adott élethelyzetét, annak valamennyi aspektusával, mint egy felkészült emberi agy, addig még lecsorog némi víz a Dunán. Reméljük... /Mármint, hogy lesz még akkor víz a Dunában./)
3. "Érted? Nem?! De nem érted?! - a távcsövet a boltban te kérted...!" (Rapülők)
Példa: Kötöttél egy biztosítást, amiben a kockázati biztosítási védelmed is "megoldottad" (a), és megtakarítasz is benne, hogy legyen pénzed a lakáshitel kifizetésére (b). Jött a szűkebb esztendő, karcsú a bevétel-kiadás-mérleged, csökkentenél a havi terheken (c).
(5) A díjmentes leszállítás a biztosítási összeg leszállítását jelenti olyan összegre, amely megfelel a díjmentesítés időpontjában a biztosítás Életbiztosítási díjtartalékának mint egyszeri díjnak alapulvételével nyújtható biztosítási összegnek. Az adott biztosítási szerződés vonatkozásában tájékoztató jelleggel a Termékismertető tartalmazza azt, hogy az egyes biztosítási évek első napján mekkora a biztosítási szerződés díjmentes leszállítást követően érvényes biztosítási összege.
Díjmentes leszállítás esetén a Biztosító meghatározza az adott biztosításra vonatkozó biztosításmatematikai alapelvek alapján vállalható – a biztosítás tartama alatt változatlan – minimum biztosítási összeget, amely az adott biztosítási szerződés különös feltételeiben kerül meghatározásra.
(6) A szerződés díjmentes leszállításakor a korábbi szerződésben meghatározott kiegészítő biztosítások a díjmentesség kezdetétől számítva megszűnnek.
Na kérem!
Aki értette a fent leírtakat, emelje fel a kezem!
Most az jelentkezzen, aki merne fogadni, melyik tagmondat hordozza a példa szerinti helyzet szempontjából legfontosabb információt!
A) A megtakarítást lehet szüneteltetni - első mondat.
B) Megmarad egy csökkentett biztosítási összeg - második bekezdés.
C) A kiegészítő biztosítások megszűnnek - (6)-os pont.
Belinkelhetnénk anonim szavazást, ha programozó volnék, és most csak szavazás után tudnál tovább olvasni.
Lenne meglepődés...
Szerintetek miért van a)-b)-c) megjegyzés már a példa leírásában?
Mert ott bukott a sztori!
Ma Magyarországon 100 emberből 90-nek nincs kockázati biztosítása, és mikor találkozunk, 100-ból 2 veti fel magától, hogy neki kellene! (Hitele 100-ból kb. 70-75-nek van.)
A 10-ből 9 "alul van biztosítva" (kisebb összegekre kötött biztosítást, mint indokolt lett volna), mert "sajnálja rá" a pénzt!
(Mikor arról beszélünk, hogy a bevételük 5-6 SZÁZADRÉSZÉBŐL megoldható a családjuk védelme, sokallják.
Mellette hitelre pedig lelkesen kifizetnek a banknak 25-40%-ot...)
A fenti példa a) része akkor valósult meg (az esetek 95%-ában), hogyha ott volt egy tanácsadó, aki "rábeszélt", hogy hitelt ne vegyél fel jövedelempótló biztosítás nélkül!
A példa b) része (az esetek jó 70%-ában) akkor valósult meg, ha ott volt egy tanácsadó, mikor felvetted a hitelt, és nem csak kiszolgált, és adta a legnagyobb hitelt, amit csak "elbírtál".
A példa c) része pedig elő sem áll - legalábbis nem ezt a szerződésedet kell mozdítanod, mikor elsőre csökkent a bevételed / nőtt a kiadásod -, ha volt ott egy tanácsadó, mikor a hitel és a biztosítás létrejött.
(Mert nem ez lesz az első "védőháló", amihez nyúlhatsz, mikor baj van!)
Ma Magyarországon arról kell beszélgetni a családokkal, hogy a kockázati biztosítás másként fogalmazva "családvédelem", vagy "jövedelempótlás", "hitelfedezet"...
Ja.. A válasz a kérdésre?
Aki a C)-re szavazott, az érdemel egy cukorkát!
Érted miért?
Kérdezzük meg az MI-t...?
Nem megyek bele itt a részletekbe - hosszú lenne.
Legyen elég emlékezetes ez az érzés, ami most Benned van (remélem), kedves Olvasó ahhoz, hogy ne engedd magad félrevezetni a baromi trendi, és roppant menő, hiúságodat legyezgető látszatmegoldásokkal!
4. Tudod-e egyáltalán, hogy milyen kérdéseket kellene feltenned...?
Hát igen.
Az MI-k legnagyobb korlátja - valószínűleg még jó hosszú ideig -, hogy nem tudják önállóan mérlegelni a kockázatokat. Nem tudják eldönteni, mire nem kérdezett rá az ügyfél, amiről pedig beszélni kellene.
Nem fogják tudni hol van az a pont, ahol igenis érvelniük kell, kvázi "meg kell győzniük" az ügyfelet a saját érdekében.
Visszatérve az eredeti gondolathoz.
A biztosító tehát az ügyfelek nyakába varrja a választás felelősségét (megjegyzem, a felügyeleti tevékenységet ellátó MNB is...), és így végképp nem lesz számonkérhető egy (szerencsétlen) választás esetén.
Itt van például rögtön a selyembe bújtatott tőrdöfés:
Végül a negyedik ok, hogy az utasbiztosítást kivéve, havi díjas rendszerben működik mindegyik biztosításunk, akárcsak, mint a korcsoport körében rendkívül népszerű Spotify vagy Netflix, így mindenki szabadon dönthet arról, hogy mennyi ideig kívánja igénybe venni a szolgáltatást, és nem kell elköteleződnie egy vagy több évre.
Mikor
- éppen a nyugdíjkatasztrófa előtti történelmi pillanatot éljük,
- évtizedekre köteleződnek el a fiataljaink a diákhitellel, vagy a lakáshitelükkel,
- problémát jelentenek a párkapcsolatok, netán a gyerekvállalás kérdése, mert egyik sem megy elköteleződés nélkül...
Akkor kínáljuk be a gyanútlanokat a "nemkellelköteleződnöd" remekül hangzó mézes mérgével...
Ahelyett, hogy megtanítanánk őket megalapozottan, felelősséget vállalva döntést hozni - hosszútávú stratégiákban gondolkodni, és megteremteni az arany középutat az elköteleződés és a rugalmasság között!
Gratulálok.
Vezérigazgatónk szavai csengenek a fülemben:
A marketing a hazugság csomagolópapírja.
Semmi baj!
Húzogass, jelölgess, vegyél részt kvízjátékban!
Miközben szó szerint az életeddel játszol, nyerhetsz cseresznyéket, és még hiheted azt is, hogy jótékonykodtál is!
