Kapcsolódva a válság első felében írt bejegyzéshez, egyre több helyen kerül szóba, hogy "de mi lesz ezután".
Ismét előre bocsátom, hogy az alábbi gondolatok (sem) nem tekinthetőek jóslatoknak*. Senki sem lát a jövőbe!
Csak a trendeket van lehetőségünk figyelni, felismerni, kiszűrni az információs zajból - ez ugyanakkor segíthet a felszínen maradni "a történelem hullámverésében".
Ma már tudjuk, hogy a várakozások beigazolódtak - az COVID-járvány első hullámát követte a második, harmadik (és küszöbön a negyedik), és sajnos azt is tudjuk ma már, hogy a hazai "járványkezelés" épp olyan sajátságosan szervezett volt (és várhatóan az is marad), mint minden más intézkedés, amelynek célja, hogy "jobban teljesítsünk".
A járványkezelés módja az egészségügyben növelte a káoszt, hazavágta a hazai vendéglátó- és turisztikai ágazatot. (Abba most ne menjünk bele, hogy vajon "mit jelent a konszolidáció" az ágazatban (kik vásárolják fel "kilóra" a csődbe ment helyeket, kik veszik át az egyébként még évtizedes léptékben lekötött forgalmas, belvárosi helyek bérleti szerződéseit, stb.).)
Eddig pedáloztunk, hogy valami inflációt sikerüljön csiholni (pontosabban a kormány pedálozott, hiszen így tudja elértékteleníteni az államadósságot, illetve amíg nem volt kimutatható infláció, kevésbé volt látszatja a pénzrontásnak/pénznyomtatásnak (v.ö. "elveszíti közpénzjellegét")), most pedig annyira jobban teljesítünk, hogy csak győzzük majd szuflával (ld. a lenti grafikont).
De mit tehetünk mi, mire kellhet figyelnünk nekünk "hétköznapi embereknek"?
A hitelezésben meg fog jelenni az infláció emelkedésére adott gazdaságpolitikai válasz ("alapkamat-emelés"), azaz jön a régóta előrevetített kamatemelkedés.
Mit tehetünk meg magunkért...?
Akinek rövid kamatperiódusú hitele van / pár éven belül ér kamatperiódus-fordulóhoz (pl. 2016-tól felvett hitelek) , ideje végre foglalkoznia vele (némi számolás után átváltani hosszabb kamatperiódusúra pl.)! Aki eddig nem fektetett hangsúlyt az előtörlesztést célzó tervekre, érdemes újratervezni.
2021 végére 2% feletti alapkamatot várnak az elemzők - ez ~100%-os növekedést jelent - a bankok pedig nem fognak lemondani a profitmarzsaikról.
A forint leértékelése "államérdek".
Miután "megetették" a kisbefektetőket a "szuper-állampapírral" (MÁP+), nincs is más dolguk, mint elinflálni.
(Az ugye megvan, hogy az állampapír-vásárlással az államnak adsz kölcsön. Ő ígér 5% hozamot, közben az infláció ennek megeszi a felét, vagy többet, plusz ehhez jön a forintgyengülés...)
 |
| A szürkés-kék vonalat érdemes nézni - ezt esszük... |
Ez ugye azoknak fáj a legjobban, akiknek csak forintban van bevétele, és akik forintalapon takarítanak meg. (Ezt meg lehet még fejelni azzal, ha ráadásul bankbetétekben, vagy rövid lejáratú forintkötvényekben.) Esetleg, akik nem takarítanak meg (teljes egészében elszenvedik az inflációt, és elesnek a megtakarításokon elérhető hozamnyereségtől).
Mit tehetünk meg magunkért...?
Választhatunk a forint-megtakarításaink mellé/-helyett devizaalapú megtakarítási formákat (EUR, USD pl.) is. Mérlegelve persze, hogy a megtakarításunkat mikor és mire fogjuk felhasználni, illetve hogy ne egy lapra tegyünk fel mindent.
Aki már megtakarít, vagy pénzpiaci befektetése van, annak érdemes konzultálnia tanácsadójával (ha nincs, érdemes keresni).
Nálunk a kérdés, hogy hová tegyük a "már bent lévő" és a jövőben befizetendő összegeinket.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy kötvényeken csak bukni lehet a következő időszakban, a részvények többsége viszont túlértékelt.
Az inflációból hagyományosan profitáló szektorok az energia- és pénzügyi szektor, valamint az ingatlanpiac. Utóbbi ugyan itthon ugyancsak irgalmatlan növekedésen van túl, de az infláció miatt az árak fent maradnak - emellett ugyanakkor már nem lehet olyan vonzó hozamot elérni, mint korábban (befektetett tőke/hozam jelentősen lassabb megtérülést ígér).
Az arany hosszútávon inflációkövető - rövidtávon azonban lesz ingadozása (v.ö. előbb: "...mikor és mire fogjuk felhasználni a megtakarításunkat...").
A "robinhood-nemzedék" a "hanyatló nyugaton" (értsd: nem nyugaton, hanem a globalizált világban bárhol) ész nélkül próbál gyorsan meggazdagodni. Hitelből fektetnek be tőkeáttétellel (ez olyan, mintha orosz rulett előtt arzénnal koccintanál ("biztos, ami biztos")) - a tőkeáttételes ügyletek számának trendfordulóját pedig eddig többször is a részvénypiacok 20% feletti esése követte a múltban.
Vagyis rövidtávon megint van érv a részvények mellett és ellen is (ezt értjük "kockázat" alatt) - azaz a felhasználás ideje figyelembevételével kell dönteni ebben is. (Vásárolni most, és tartani akkor is, ha 20%-ot esik rövidtávon (ezt teszem, ha bőven van időm kivárni) - vagy kivárni kötvényekben az említett esést (ami nem bizonyos, hogy jön - hiszen "a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve"), és addig nyelni a negatív hozamot (ezt teszem, ha rövidebb időtáv van a tervezett felhasználásig).)
Érdemes megemlíteni egy ugyancsak sokakat érintő, és komoly dilemmát okozó területet - az építőipart. Aki épít, vagy felújít, igencsak kellemetlen időszakot él meg.
A hazai alapanyag-piac anomáliája részben a globális ellátási problémákból (mindenki ott vásárol, ahol tud, és a nagyberuházók számára a határok nem jelentenek határt), részben a "válságkezelő" kormányzati intézkedésekből (költekezésekből, presztízsberuházások anyagigényéből, és a lezárások miatt megugrott felújításokból) tevődik össze. Aki már benne van a munkákban, annak már nem segítség - aki még csak tervez, annak talán az lehet: érdemes lehet várni.
Jósgömb nincs*, de emelkedő árak mellett a kapacitásbővítés szükségszerű a kitermelésben - ez pedig idővel a kínálat bővülésén át árcsökkenést okoz. Többnyire.
Ebbe fog bekavarni a választási stratégiává avatott járványkezelés itthon, és persze a globálisan adott reakciók a negyedik, ötödik, satöbbi hullámokra.
Ha egy kivitelezés nem létkérdés, megérheti várni. Ha az, megérheti körülnézni a határainkon túl, de még elérhető közelségben.
*"APRÓBETŰ":
A fenti gondolatok a szerző véleményét tükrözik.
Nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek,
befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására
vonatkozó felhívásnak abban az esetben
sem, ha valamely befektetési eszközzel kapcsolatos leírás az adott
eszköz eladása/vétele mellett foglal állást.
A befektető által hozott döntés következményei a szerzőre nem háríthatók át.
(Így mondják jogászok, amit igyekeztem az elején leírni egyszerűen.)
