"A többség nem tud spórolni" - METROPOL 2014.01.27.

"Két friss kutatás is bizonyítja..."

Így kezdődik egy újabb cikk a népújságban.

Arról, hogyan törekszik befolyásolni bennünket a hatalom a média segítségével, nem akarok írni. Mindenki "tudja", csak épp el sem hisszük mennyire, és milyen gátlástalanul. Éppen ezért akár azt is mondhatnám, a fenti cikk nem hiteles - pláne a népújság (előző gondolat mentén, amit ingyen adnak, csak "vedd be", attól érdemes óvakodni).

Ugyanakkor tudom - magamról is tudom, hogy a hétköznapokban sokkal több impulzus ér, mint ahányszor tudatosodik bennünk, hogy ismét céltáblái vagyunk a manipulálásnak.

(Hogy tudd, mennyire kerülünk a hatása alá, nézd meg ezt!)


Ezért inkább leírom a saját tapasztalatomat (és másik ezer munkatársamét) - amit az elmúlt évek alatt több száz, különböző társadalmi réteghez tartozó családnál tapasztaltam.


1. Tény: pénz van!

Persze, mindig lehetne több. És mindig lenne mire elkölteni, ha több lenne.
Azonban tény, hogy hét év alatt egy kezemen megszámolom, hány olyan családdal találkoztam (és válogatás nélkül mentem mindenkihez, aki nyitott volt, hogy találkozzunk), akiknél valóban olyan szűk volt a keret, hogy nem tudtunk pozitív irányba változtatni, nem fért bele az öngondoskodás.

És sok száz családnál "találtunk" pénzt, ha "jobban megnéztük". És itt nem arra gondolok, hogy "mától nem veszünk, csak párizsit".

2. Tény: Az emberek többsége tud spórolni!

Tudja mit, hol szeret megvenni, mert olcsóbban kapja meg, mert többet kap ugyanannyiért, stb.
Spórolni, vagyis figyelni arra, hol érdemes vásárolni.

Nem a spórolás hiánya a gond.

3. Tény: sehol sem tanítják!

Sajnos a fogyasztói társadalom az oktatási rendszert is használja - felhasználja az ideális Fogyasztó kinevelésére. Tudatosan ad, és tudatosan tagad meg bizonyos ismereteket, impulzusokat a gyerekeinktől - tőlünk.


Hol a csúsztatás a hivatkozott cikkben...?

Egyrészt sugalmazza azt a fajta negatív szemléletet, amely hozzájárul a depressziós köztudat fenntartásához. (A változáshoz ugyanis lelkesedés szükséges...)
Mondhatjuk, hogy "játék a szavakkal" - mégis tapasztalatom szerint helyesen így hangozna a fenti cím:

"A többség nem tanult meg megtakarítani"

Így máris elkerültük azt a félreértést, miszerint "nem tud" = "nem képes"...


Munkám során sok száz családnál sikerült elindítani olyan megtakarítási programokat, amelyek tudatos odafigyeléssel, következetességgel növekedési pályára állítják a "családi gazdaságot".

A legfontosabb tapasztalatom tehát az, hogy a többség képes, csak nem tudja hogyan - mert sehol sem tanították meg. Mert generációk óta a marketing, a fogyasztói média ködében nevelkedünk, és ezt csak kiszolgálják a pénzpiac etikátlan üzletpolitikát folytató (banki-, biztosítói-, brókeri-) szereplői.


Van megoldás.

És az elmúlt évtizedben egyre többen csatlakoznak azokhoz,
akik úgy döntenek, megtanulják hogyan.



update: cikk



"... Az aktívan takarékoskodó vagy befektető magyarok egyharmada havi jövedelmének 5-10 százalékát szokta tartalékolni. További 30 százaléka 5 százaléknál kisebb részét, míg egyötöde 11-20 százalék közti arányt. A többiek 20 százaléknál nagyobb részt. (...)
Például a gyerekek jövője érdekében hazánkban a megkérdezettek 19 százaléka aktív; Európában átlag 25 százaléka. Váratlan kiadásra nálunk 14 százalék tartalékol, földrészünkön átlagosan 32 százalék. Jobb saját lakást a magyarok közül 5, a többi ország átlagában viszont 13 százalék céloz meg. Egészséggel kapcsolatos kiadásokra nálunk a válaszadók 14, Európában átlag 24 százaléka készül fel..."