Nyög-díj - avagy egyszer, őszintén...

#Frissítés 2016.05.12. a bejegyzés végén.
## Frissítés 2016.06.08. a bejegyzés végén.




Az imént olvastam:

"...A kormányzás átvételekor azzal szembesültünk, hogy a magyar nyugdíjrendszer a csőd szélén egyensúlyoz – mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. – A nyugdíjrendszer megmentése érdekében a kormány számos döntést hozott: megszüntettük a kötelező nyugdíjtőzsdét, biztonságba helyeztük az emberek időskori megtakarításait, egységes nyugdíjkorhatárról döntöttünk. Ezek mindegyike szükséges a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú, kiszámítható, biztonságos működéséhez..."


Úgy gondolom, érdemes lehet újra beszélni kicsit a tényekről nyugdíjügyben úgy, hogy senkinek semmilyen érdeke nem fűződik az állásfoglaláshoz.

Magyarul: őszintén.


Nem kell, hogy nekem - vagy bárkinek - higgy, kedves Olvasó! Olvass utána, keress KSH-adatokat, vagy csak kérdezd meg a környezetedben élő időseket:

1. Kor? Határ?!

Talán Te is emlékszel - de a szomszéd néni-bácsi biztosan -, hogy nem sokkal ezelőtt még korábban mehettünk nyugdíjba.
A '90-es évek elején még 57-58 évesen,
1996-ban már 60 (nők 55),
2001-ben már 62 (nők 58),
2005-ben egységesen nők-férfiak 62,
2013 január 1. óta pedig egységesen 65 éves
korunkig kell gályáznunk, mielőtt bármit is kapnánk az államtól.

Ja - németéknél 2013-ban döntöttek a 65-ről 67-re való emelésről...
EU-átlagban a fenntarthatóság (nem javulás, csak szinten tartás!) feltétele a 72 éves (segítek: hetvenkét éves) korhatár elérése lenne...

2. Jogszabály - OK?

Kevesen tudják, azonban a nyugdíjrendszert 1997-ben megalkotott, azóta élő jogszabály határozza meg.
Vagyis '97-ben már előre látták (statisztikai hivatal az 1800-as évek közepe óta működik Magyarországon), hogy mire számíthatunk...
Az elmúlt években hallhattuk politikusaink szájából, hogy "megvédtük a nyugdíjakat, nem nyúltunk a nyugdíjtörvényhez". És való igaz: nem változtattak rajta semmit, így a '97-ben megfogalmazottak szerint 2013. január 1-től tudott tovább csökkenni a nyugdíjak aránya a nettó bérhez képest...

Ehhez tett hozzá Magyarország Alaptörvénye, amelyből néhány kapcsolódó lényegi elemet alább kiemeltem az egyszerűség kedvéért.

Kattints, és nézd nagyban! :)

Ugye, Te is érzed a súlyos különbséget, kedves Olvasó...?
Nem mindegy, hogy azt ígérem Neked 40-50 év gályázás fejében, hogy "ezt-és-ezt adom", vagy hogy "valamit igyekszem majd adni".

Ahogy az sem, hogy az öregségi ellátást az állam biztosítja, vagy csupán, mint jogalkotó, kijelenti, hogy a gyermek kötelessége eltartani idős szüleit...


3. Demográfia - "Demó-gráfia"

Bizonyára hallottad, hogy "öregszik a társadalom", "fogy a magyar".

Fordítsuk ezt le, mit jelent a magyar társadalom fenntartása, a nyugdíjrendszer finanszírozása szempontjából!

Az állam fő bevételei az adókból adódnak, ugye?
Tehát a "Nagy Közös Kalapba" befolyó bevétel függ az adófizetők számától, igaz?
Vagyis attól, hány gyermeket vállalunk, és meddig maradunk adófizetők (nyugdíjkorhatár).

 Ahhoz, hogy legalább annyi "új adófizető" álljon munkába, ahány nyugdíjba megy "valahányévesen", "termékeny magyar emberpáronként" (szándékosan nem családot írtam) 2,1 gyermeknek kellene születnie.
Gyk. 3 gyermeknek.

És mi a valóság...?
Utoljára az '50-es években, az ún. Ratkó-korszakban volt tartósan efölött ez a szám (abortusz-tiltás, koedukált építőtáborok tinédzsereknek, stb.). Azután még egy rövid villanásra, mikor a ratkó-gyerekek gyermekei születtek ('70-es évek közepe).

Ám ezeken kívül...

A grafikon 1957-től ábrázolja, vagyis a Ratkó-korszak végétől. Kattints, és nézd nagyban! :)

Mi következik abból, ha két időszakban sokkal többen születnek, mint előtte/utána...?
Két időszakban sokkal többen mennek nyugdíjba, mint előtte/utána?

Hát igen.

A KSH interaktív korfáján mindenki kedvére eljátszadozhat - érdekes képet mutat az animáció.

Íme kép-letesen, amiről beszéltünk - a kiugró csúcsok az 1955-ben születettekkel (legtöbben, a körvonalas), és a színezett rész, ahogyan elérik az aktuális nyugdíjkorhatárt. Látod a "hiányzó százezreket" az őket követő korosztályokban...?

És akkor ezzel azt hiszem, minden további okfejtés felesleges arra vonatkozóan, hogy ki mire számíthat az államtól nyugdíjfronton.

Fogadj el két idézetet kedves Olvasó - vezérigazgatónk egyik szállóigévé lett gondolatát, és egy bibliai idézetet - még útravalóul:

"A reform mindig azt jelenti, hogy többet fogunk fizetni, és kevesebbet kapunk a pénzünkért."

(bj)

"...és a termény egyötödét tegyétek félre, hogy a szűk esztendőkben legyen mit ennetek..."

(Mózes I. könyve 41. rész )

Frissítés, 2016.05.12.:

"...A járási hivatalok az idős ember jóváhagyásával pert indíthatnak a kötelességét nem teljesítő felnőttel szemben, függetlenül attól, hogy el tudja tartani a családját vagy sem...(...)No, nem új nyugdíjszabályokon törik a fejüket a kormány szakértői, nem is az alapnyugdíj bevezetését fontolgatják, hanem a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Negyedik (Családjogi) Könyvét akarják módosítani, hogy az eddigi szabályoknál is nyomatékosabban a rászoruló szülők eltartására kötelezzék a gyermekeiket..."

Frissítés, 2016.06.08.:

"...Az állam nyilván azt akarja, hogy a rászorultak ne a szociális ellátórendszeréhez forduljanak segítségért, hanem oldja meg a helyzetüket a család..."