Az utóbbi időben ismét egyre több kérdést (panaszt) kapok, hogy aktuálisan mekkora értéken állnak megtakarítások.
Nemrég (kb. 2019 körül, COVID I.) írtam erről - ami innen nézve "milyen rég volt", ugyanakkor az okokat nézve igazából alig változott azóta valami.
(Szemben a szofisztikált brókerekkel én alapvetően hosszú távra szóló tervezéssel foglalkozom - nem hetekre, vagy néhány hónapra szóló stratégiák mentén javaslok megtakarítást, befektetést az ügyfeleknek (magas kockázattal, hogy "bejön, vagy nem"). Ennek megfelelően nem áradozom a meglovagolható "lokális lehetőségekről", csak a gazdasági összkép alapján fogalmazom meg az álláspontomat.)
Amikor felveszünk egy lakáshitelt, döntést hozunk - 10-20 évre.
Amikor gyermeket vállalunk, döntést hozunk - egy életre (20 évre minimum)
Amikor ingatlant veszünk, döntést hozunk (az átlagember) - 5-20 évre.
Amikor iskolát választunk a gyerekünkkel...
Stb.
Ezeket a döntéseket a legritkább esetben változtatjuk meg "random időpontokban".
Pontosan ez a siker "titka" a hosszabb távra indított, stratégiai megtakarításainknál is.
Aki (szakmai alapokon nyugvó döntés nyomán) hosszútávú megtakarítást köt (10+ évre), annak a megtakarítás első 10-15 évében indokolt egy részvénytúlsúlyos portfoliót összerakni, és ezen belül változtatni a gazdasági aktualitások alapján.
A tervezett felhasználás előtti utolsó 5-7 évben kell elkezdeni "visszavonulni kötvényekbe".
A kettő között pedig nem érdemes "pánikolni", hiszen nem az a lényeg, ma mennyit ér, hanem, hogy mennyit fog 10-15 év múlva.
A mai érték csak arról ad infót, hogy azok a szektorok, ahol a pénzem most van, az aktuális gazdasági környezetben "jól vannak-e", vagy sem.
Én mindig a kirakati példával szoktam élni.
Amikor a kirakatokon látjuk, hogy -20 / -30 % tudjuk, hogy nem baj van (vagyis nem számunkra van), hanem itt az ideje a vásárlásnak.
Ugyanez a helyzet a megtakarítások, befektetések világában is. Amikor mínuszok vannak, venni kell - azaz összehúzni, amit lehet, és többet befizetni, olcsóbban vásárolva. Nyilván körültekintően kell döntést hozni, de "félúton" semmiképpen sem a pánikolás a valid válasz.
Ugyanezen területen többször szembesültem vele, hogy az aktuális értékekkel elégedetlen ügyfelek portfoliójában jelentős túlsúlyban kötvények vannak.
Hogy ez mit eredményez?
Sokan azt hiszik, hogy a kép egyértelmű, pedig...
Amire rá szeretnék mutatni az egyértelműn túl...:
A nyilakkal jelzett időpontokban az aktuális érték alacsonyabb, mint azt megelőzően - mégis mit számított ez a későbbi időpontokban elért értékhez képest...?
Megmutatom.
A hullámvölgy alján történt befizetések értéknövekedése jelentősen magasabb lett. Még a kötvényeknél is!
HA - megtakarítóként nem kezdtem pánikolni és nem mondtam fel a szerződéseimet.
Amit pedig fontos észben tartani, hogy a pénzpiaci megtakarításaink eredménye a világgazdasághoz kötődik.
2019-ben ránk szakadt a COVID, és meghatározta a következő 2-3 évet.
Aztán kitört az Ukrán konfliktus, amiről minden évben várjuk, hogy végre észhez térjenek a felelősök - de még tart.
Közben az USA választásai, a régi-új elnök, és persze a meggárgyuló Musk is inkább ártott, mint használt mindannyiunknak.
Egyszóval - ami a hírek alapján "messzinek" tűnik, az bizony pl. a megtakarításaink hozamain keresztül nagyon is közelről érint.
A rendhagyó piaci-gazdasági körülmények mára szinte "hétköznapivá" váltak, megszoktuk őket. De ettől még rendhagyó időket élünk!
És igen - a jó vagyonkezelő (tőzsdei bróker) ezekből a piaci mozgásokból profitál.
Ám ne felejtsük el, miért nem direktben tőzsdézünk...
Mert azt várjuk el, hogy ne legyen akkora a kockázat.
Ez pedig megköti a vagyonkezelő kezét is - azaz nem ülhet fel minden olyan "hullámra", amivel a direkt tőzsdei befektetők többnyire büszkélkednek (igaz ők is többnyire 5-6 évben egyszer csípnek el jól időzítve ilyet).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése